Ugrás a tartalomra

Összefogásban az élelmiszerpazarlás ellen

2019. október 16., szerda - 15:14

Október 16. az élelmezés világnapja, amelynek alkalmából a fejlett országokat sújtó élelmiszerhulladék termelődés kérdéskörét vesszük górcső alá. A téma feldolgozásához kiváló kiindulópontként szolgál a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai gondozásában megvalósult ReduceFoodWaste konferencia.

Felmérések szerint globálisan a megtermelt élelmiszerek egyharmada nem kerül elfogyasztásra. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon 2017-ben fejenként 68 kilogramm élelmiszer végezte hulladékként, aminek becsült mértéke országos szinten 1,8 millió tonna – ez a mennyiség legalább 400 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő. Ami pedig szintén jelentős szempont, hogy az élelmiszerek előállításához szükséges erőforrások (víz-, föld-, energiahasználat, munkaerő stb.), ez esetben kárba vesznek, a hulladéklerakóban nyugvó élelmiszerek pedig újabb terhet rónak a környezetre. A 2019. szeptember 11-én megtartott Reducefoodwaste konferencia ennek a problémának a megoldására kereste a megoldásokat.

A rendezvény egyúttal a STREFOWA határon átnyúló Interreg projekt szakmai workshopjaként is szolgált, amelyet Bodnárné Sándor Renáta, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos munkatársa mutatott be a résztvevőknek. Az 5 ország 10 partnerének együttműködésének köszönhető projekt alapcéljaiként elsősorban az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, a feleslegessé váló élelmiszerek második esélyének megteremtése, az élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése, az adományozás szerepének növelése, alternatív megoldások keresése, valamint a figyelemfelkeltés, tudatosítás kerültek megjelölésre. 

A projekt hazai megvalósítói, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. és a SPAR Magyarország Kft. többek között irányelvek megfogalmazásával, oktatási anyagok, kézikönyvek, versenyek, konferenciák biztosításával segítették a projekt eredményességét. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a 16 nemzetközi pilot projekt tapasztalatainak és az informatív szakmai tartalmak megismerését a projekt tematikus honlapján: http://www.reducefoodwaste.eu/.

A SPAR Magyarország Kft. képviseletében Zombory Csilla minőség- és környezetirányítási vezető nyújtott betekintést az élelmiszerek életútjának kevésbé idealisztikus befejeződésének részleteibe. 

Tudta, hogy a hazánkban évente közel 1,8 millió tonna, fejenként 68 kg élelmiszerhulladék 53%-a a háztartásokban keletkezik, és szintén 53%-a elkerülhető lenne?

Ételhulladék_statisztika_SPAR

Forrás: SPAR Kereskedelmi Kft. prezentáció, 2019. szeptember 11.

Az élelmiszerhulladékok háztartásokhoz kötődő 53%-os arányát 19%-os részesedéssel a feldolgozóipar, 12%-kal a vendéglátás, 11%-kal a mezőgazdaság, és 5%-kal a kereskedelem követi. A statisztikai adatokból az érintett iparágak mellett tisztán kirajzolódik az egyes egyének szerepe és lehetősége a hulladéktermelődés mérséklésében.

A Spar hálózatán belül az élelmiszerekből keletkező hulladékok 25%-a zöldség-gyümölcs, újabb 25%-a pékáru, 15%-a húsáru, 15%-a tejtermék, a fennmaradó 10% pedig egyéb élelmiszeripari termékek, amelyek 67%-a 2018-ban adományozási célt szolgált, 33%-át pedig szolgáltató szállította el. Az emberi fogyasztási célú adományozást a vonatkozó szigorú jogszabályok és a bevételek, költségek figyelembe vétele nehezítik, azonban a jövőben terveznek pilot projekteket e téren. 

Az élelmiszerhulladék megelőzéséért a kereskedelmi láncok, egységek a rendelési, szállítási, raktározási, árukezelési, értékesítési folyamataik során egyaránt hatékonyan tehetnek lépéseket. A kereskedelmi forgalomba nem hozható, de kifogástalan minőségű élelmiszerek a Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködés keretében jutnak el a fogyasztókhoz, a még fogyasztható pékáruk, gyümölcsök pedig 2017 augusztusa óta a dolgozók étkezési lehetőségeit gazdagítják.  

A lejárt termékek esetében – a minőségi elvárásoknak megfelelően – kiváló megoldás az állatszervezeteknek adományozás, az elmondott törekvések után fennmaradó hulladékok hulladéklerakók helyett vagy komposztálókban, bio-hulladék kezelésben hasznosulnak újra, vagy energiatermelési céllal biogáz üzemekben folytatják útjukat.

A megelőzés egyik remek, a vásárlók bevonódását igénylő módja a FIFO (first in first out) elv gyakorlati érvényesítése, amely során az élelmiszerek lejárati sorrendjükben kerülnek az üzletből a háztartásokba. Ha például egy tejföl a vásárlás utáni napokban felhasználásra kerül, lehetőleg rövidebb lejáratú terméket részesítsünk előnyben, így megadva az esélyt a hulladékká válás megelőzésére. 

A fogyasztók cselekvő közreműködésének jelentőségét a Spar alábbi kisvideója szemlélteti:

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) képviseletében Szakos Dávid erősítette meg a korábbiakban elhangzott információkat, ráirányítva a figyelmet a fogyasztóknál realizálódó élelmiszerpazarlásra, amely az Európai Unióban a tagállami adatok szerint évente 88 millió tonnát jelent, melyből 46,5 millió tonna kapcsolódik a háztartásokhoz. 

A NÉBIH 2016-ban elindította Maradék nélkül szemléletformáló kampányát, amelynek célja a lakosságban, civil szervezetekben felmerülő kérdések megválaszolásán túl a környezeti nevelés, fogyasztói szemléletformálás és a hulladékcsökkentés. Webes felületeiken (http://maradeknelkul.hu/) hasznos praktikákkal, útmutatókkal és oktatási segédanyagokkal gazdagodhatnak a környezetüket és/vagy pénztárcájukat védők az élelmiszerhulladék megelőzése tekintetében, hogy az éves fejenkénti 68 kilogramm hulladék (amelyből 13 kg készétel, 6,5 kg pékáru, 5,6 kg zöldség-gyümölcs) mindinkább mérsékelhető, illetve elkerülhető legyen.

Az élelmiszerpazarlás környezetre gyakorolt hatásairól a NÉBIH szemléletes videóin keresztül is meggyőződhetünk, így például az alábbi megtekintésével:

Amellett, hogy kellő tudatossággal kímélhetjük környezetünket, a számítások szerint egy év alatt átlagos családként 40-50 ezer forintot takaríthatunk meg, ha megfelelően tervezzük meg a bevásárlásainkat.

Tóth András, az InDeRe Élelmezéskutató és Innovációs Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a közétkeztetés vizeire, a gyermekek intézményi étkeztetésének sajátosságai közé kalauzolta a résztvevőket. 

Ma hazánkban 1 millió gyerek vesz részt napi szinten a közétkeztetésben a középiskolával bezárólag, az étkeztetés során pedig 138 ezer tonnából 53 ezer tonna, az elkészített ételek 42%-a jut hulladéksorba (a hulladék aránya önkiszolgáló ebédrendszer esetén sem alakult másképp). Az InDeRe átfogó felmérésben vizsgálta meg a hulladék keletkezésének körülményeit.

A 104 vizsgálatba bevont konyhán megfigyelt hulladékkeletkezés számos okra vezethető vissza, megelőzésének érdekében többek között érdemes megvizsgálni az emberi vagy takarmányozási célú felhasználás lehetőségeit, felmérni a gyerekek fogyasztói preferenciáit, megteremteni a hatékony információáramlást a szereplők között, és nagyobb figyelmet fordítani a szemléletformálásra.

Vörös Attila, a Felelős Élelmiszerforgalmazók Szövetségének főtitkára az élelmiszereket előállító gyártók élelmiszerhulladék megelőzési lehetőségeit helyezte a fókuszba, így elsősorban a termelésoptimalizálás, a maradékok kezelése, és a fogyasztói edukáció eszközeit szemügyre véve. 

Tapasztalataik szerint megnőtt az igény a minőségi eltartható készételek iránt, amik gyorsan elkészíthetők és sokáig elállnak. A valamilyen okból megmaradó, fogyasztásra alkalmas ételeket a HORECA szektorba, az Élelmiszerbank rendszerébe, esetleg más termék gyártásába igyekeznek becsatornázni, az emberi fogyasztásra már nem megfelelő anyagok szintén a már említett takarmányozási célra kerülnek felhasználásra, a melléktermékek másodlagos hasznosítása pedig energetikai hasznosítások, illetve szervestrágya felhasználás útján valósulnak meg.

Megoldásként ismét a fogyasztói szemléletformálás fontossága került említésre, hiszen például a fogyaszthatósági idő és minőségmegőrzési idő közötti különbség számos élelmiszert menthet meg a kidobástól, ha tisztában vagyunk a dátumok jelentésével. 

Fogyaszthatósági_minőségmegőrzési_idő

Forrás: Maradeknelkul.hu

A fogyasztók szerepén túl és a nagyvállalatok felelőssége és lehetőségei mellett a Szövetség a jogszabályalkotók figyelmébe ajánlja a kedvezőbb szabályozói környezet kialakítását.

Joszkin János a Laurel Kft. kötelékében egy tudatos fogyasztók számára is hasznos eszközt prezentált: a Te-Food élelmiszer nyomonkövetési rendszer egy a terméken elhelyezett QR kóddal mutatja meg az élelmiszer származási helyét és keletkezésének történetét, ezzel átlátható és hiteles információkat nyújtva a fogyasztóknak a termeléstől az asztalra jutásig. További előnye, hogy pl. egy esetleges gyártási hiba esetén könnyedén be lehet azonosítani a hibás termékeket, azok forrását, és egyszerűen visszahívhatók az érintett termékek elkerülve a tömeges, szükségtelen visszahívásokat. 

Kupi Kálmán, a Pandan Kft. ügyvezetője az élelmiszercsomagolások gyártásához kapcsolódóan a többrétegű csomagolóanyagok egyneműsítésének szükségességét vetítette előre azok újrahasznosítása érdekében.

A Biofilter Zrt. minőség- és környezetirányítási menedzsere, Véh Mónika ismertette a vállalat használt sütőolaj és élelmiszerhulladék kezelési tevékenységét: 2018-ban a Biofilter 5600 tonna használt sütőolaj és több mint 7700 tonna élelmiszerhulladék 4500 partnertől való begyűjtéséről, feldolgozásáról és újrahasznosításáról gondoskodott, ezzel biztosítva, hogy a sütőolajból biodízel üzemanyag, az élelmiszerhulladékból pedig biogáz és elektromos energia válhasson. Az ily módon megmentett, hasznos alapanyagok körforgásban tartásával közel 20 ezer tonna CO2-től mentesült a környezet, ami 4000 autó éves forgalomból kivonásával egyenértékű.

Mint elmondta, 2019. első 7 hónapjában a beérkezett lejárt szavatosságú olaj, vaj és margarin mennyisége vállalatunknál a korábbi évek 22-szerese volt, miközben a használt sütőolaj mennyisége évente átlagosan 10-15%-kal, míg az élelmiszerhulladék mennyisége 30%-kal növekszik. Véh Mónika reményét fejezte ki az élelmiszerhulladék csökkentési törekvések eredményessége iránt, hogy a jövőben minél kisebb környezeti terheléssel kelljen számolnunk.

Az élelmiszerek tudatos fogyasztói kezeléséhez kapott javaslatokat kiegészítve a használt sütőolaj gyűjtésében és leadásában https://lakossagi.biofilter.hu/ oldalunk részletekbe menő segítséget nyújt a lakosságnak, gyűjtőpont keresőnkön keresztül pedig mindenki megtalálhatja a több mint 450 használt sütőolajat befogadó hely közül a számára legkényelmesebben elérhetőt: https://biofilter.hu/gyujtopont-kereso.

’A használt sütőolaj útja’ c. kisvideónkból  megtudható, miért fontos a sütőolaj szelektíven gyűjtése:

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke rámutatott arra, hogy az élelmiszerpazarlás egyszerre jelent etikai és fenntarthatósági problémát is, hiszen amellett, hogy a rendelkezésre álló élelmiszermennyiség aránytalanul oszlik el, az előállításukhoz felhasznált erőforrások kárba vesznek, a hulladék terhet ró a környezetre, így megelőzése kiemelt jelentőségű feladatnak tekinthető. Emlékeztet, ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, Kína és az Egyesült Államok után a 3. helyet foglalná el a legnagyobb CO2 kibocsájtók sorában.

Az Élelmiszerbank célja kettős: egyrészt az élelmiszerfeleslegek összegyűjtése és a környezet lábnyom csökkentése, másrészt az éhezés és alultápláltság elleni küzdelem, a nélkülözők segítése, amelynek érdekében a szervezet feldolgozókkal és kereskedőkkel működik együtt a fogyasztható, de nem forgalomba hozott élelmiszerek elosztásában. Ebbe a kategóriába tartozhatnak az aktualitásukat vesztett termékek, így pl. januárban a csokoládé mikulások, vagy a csomagolási hibával rendelkező termékek. 

Az egyesület tevékenységének köszönhetően a keletkező 1,8 millió tonna élelmiszerfeleslegből 11 ezer tonna 300 000 rászoruló ingyenes, átlátható, megbízható és országos szintű ellátását biztosítja. Szemléltetésképpen: az élelmiszerpazarlás mértéke Magyarországon Veszprém megye CO2 kibocsátásával egyenértékű, a hulladékmennyiség kamionokra rakodva végigérne a Budapest – Párizs távon, ezzel szemben az Élelmiszerbank által megmentett élelmiszer mennyisége csupán a Budapest – Törökbálint távra lenne elegendő. Az egyesület a fejlődési lehetőséget látva nem tétlen, noha jelentősebb bővüléshez többletforrásra lenne szüksége, jövőbeli elképzelésként megfogalmazódnak a mezőgazdasággal és a vendéglátással való együttműködési tervek is.

A fenntartható főként vendéglátóhelyi védjegyrendszer működtetését és lakossági szemléletformálást végző Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője, Szabó Eszter közvetítette a szervezet témához kapcsolódó törekvéseit, álláspontját.

A vendéglátóhelyek számára kialakított fenntartható vendéglátóhely minősítés keretében az éttermek, vendéglátók többek között vállalják, hogy nem használnak pálmaolajat, legalább 2 vegetáriánus fogást nyújtanak vendégeiknek, legalább az élelmiszerek 30%-a hazai forrásból származik, legalább 1 alapanyag bio minősítésű, és folyamatosan törekszenek a környezetterhelésének csökkentésére. 

Az élelmiszerhulladék keletkezésének problémáiként említésre került többek között az oktatás hiánya, a szigorú szabályozások, valamint az elszállítás és megfelelő tárolóhely hiánya, melyek megoldását az alapítvány adományozási rendszerek kialakításában, vendéglátóipari komposztálókban, fenntarthatósággal is foglalkozó oktatásban és élelmiszerhulladék mérési programban látja. 

Felmérésük alapján a vendéglátóhelyek a nap végén megmaradt ételeket 23%-ban dobják a szemétbe, a többségük azonban megfelelő módon gondoskodik a hasznosulásukról. Ugyanez a kérdés a vendégek oldaláról a következőképpen alakul: a megkérdezett (bizonyára nem reprezentatív módon bekerülő) válaszadók 10%-a hagyja a tányéron megmaradt ételét, a fennmaradó 90% vagy nem hagy maga után maradékot, vagy annak elcsomagolását kéri.

A vendégek megmaradt ételeire megoldást nyújthat a szervezet szerint, ha több közösségi komposztáló állna rendelkezésre, megvalósulna a maradékcsere a szomszédok között, olcsóbb lenne a fél adag a vendéglátóhelyeken, kisebbek lennének az adagok, valamint ha még több szemléletformáló lakossági kampányra kerülne sor. 
 

Felelos_gasztrohos_szemetes_hulladek

Forrás: Felelős Gasztrohős 

Környezetünk lehetőségeink szerinti védelme, az életvitelünk során termelődő hulladékok, így az élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése mindannyiunk közös érdeke és felelőssége, amelyhez napjainkban számos megbízható forrásból, közvetlenül szakemberektől kaphatunk ötleteket, bevált gyakorlatokat, amelyek közül könnyűszerrel kiválaszthatjuk a számunkra leginkább alkalmazható, életmódunkba illeszthető megoldásokat. 

Bízunk benne, hogy a szemléletformáló kampányok, pilot projektek, együttműködések, rendezvények és tapasztalatok megosztása elérik a céljukat, és közösen tett erőfeszítéseink eredményeként egyre kisebb mértékűvé válik a ma még hangsúlyos élelmiszerhulladék probléma.

A konferencián elhangzott előadások prezentációi megtekinthetők a KSZGYSZ weboldalán: 
https://kszgysz.hu/rendezvenyek/szovetsegi-rendezvenyek/reducefoodwaste-a-megmentheto-elelmiszer

 

Vissza


További híreink

Találj meg minket a közösségi portálokon is!

Cégcsoportunk segítségével azonnal értesülhetsz, mi az aktuális a bioenergetikai piacon!

Facebook
LinkedIn
YouTube

Hírlevél feliratkozás

Adja meg email címét, hogy elsőként értesüljön legfrisebb híreinkről és akcióinkról!